Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ezt nem hiszem e!l 9

2012.11.12

 Tana

Átütöttem elülső testrészeimmel a falat utána megsem akartam mozdulni....csak vártam...és vártam végtelennektűnő pillanatokig, hogy jöjjön a következő sorozatnyi jussom,de elmaradt. Egy kezet éreztem a válamon, ami megfordított és felemelt. Kicsit homályosan,de láttam a szobát, amiben: közvetlenül a függesztésem alatt álló Etnadot pillantottam meg, akilehajtott fejjel,elsötétedett arcal figyelt Hiroshit és engem, majd mitsem törödve a mellette felháborodottan pattogó a Ayamera elment mellette. Majd mindegyőjük elhagyta a szobákat. 


Nagy zörej, szinte már robbanás és....ledől a háznak az a területe, emeletestűl amin átestem.

Aztán kis képszakadás,de a hangok nem tüntek el. Lépések hangja, egy nyugodt,rideg,erőteljes és egy 1-1 ütemet kihagyó, elhalló szív dobogása, egy ajtó hang, egy nedves anyag és a beton találkozása, majd félhomáj. Előttem Hiroshi a bilincseimmel foglalatoskodik. Majd mind a kettőt arrébdobja, amik maguk után méjjedést hagyva ott ragadnak. Még nemis nézek vissza Hiroshira, de ő már bele is kezd a szövegébe.

- nah valami mondanivalód?
- ...nincs
- akkor .../feláll/ 

Hiro 

A testében megfeszültek az izmai,mikor fekete " ajándékaim fájdalmat okoztak neki.

Felszisszent. Letéptem maradék felsőjét, végig húztam az ujjam bordáin. Ahol hozzáértem a húsa kettévált. Már összevissza vagdostam, ahol 2 vágás kereztezte egymást belenyultam. Konkrétan kimatattam a szivét. Erre ő is felfigyelt. Hiába volt lehajtva a feje, tökéletesen láttam, hogy abban a pillanatban összeszűkül pupillája. Megnyomtam jobb kamráját ami arra a pillanatra abbahagyta a vér pumpálását. Könyékig voltam szinte benne,mire körbetudtam fogni teljesen az egész szervet. 
-Miért vagy itt, amikor meg van az erőd ahoz, hogy elmenj?
-... /Hiro megfeszíti ujjai mozgató izmait, amik egyre jobban szorítják a kis kétségbeesetten dobogó "szűrőrendszert"/
-MONDJ MÁR VALAMIT!!!- /kiveszi Tana szivét, majd az arcuk közé emeli, hogy a szivet és az ő birtokosát egyszerre láthassa. De Tana csak hallgat , így megfeszíti az ujjait. Mire a kétségbeesett gyors lüktetés lassulni kezd/
-V....valami /fájdalmas mosoly/ 
Ez hihetetlen a szive igaz ki-ki hagy egy egy dobbanást,de még így is...nem fél...nem retteg...nem érzi a halált?...nem...

Hiábba faggadtam, okoztam neki fájdalmat semmi... Ha fájdalom nem jön be akkor b., terv: mi az amit a csajok féltenek?:3 végülis akkor nagyon közel jutottam ahoz hogy...
De ebben az állapotban nem tehetnék vele semmit. Felálltam, majd ki mentem a folyósón szembe jött velem Ayame, gúnyos mosollyal az arcán.
-Nah megölted?:}
-... Ayame tegyél meg nekem valamit.

Tana

Miután kiment a gyertyák kialudtak. Sötétség...ez van körülöttem és bennem is.

Meglepetésemre hamarosan lépések hangos kattogására lettem figylelmes. Sayuri, vagy Ayame lehetett, vagypedig nagyot röhöfgtem volna ha az egyik srác jött volna magassarkúban XD Imátkoztam, hogy Sayuri legyen az. De imám nem jött be. Láttam ahogy a sötétben csak 2 kék izzó szemét láttam. Meg gyújtotta a gyertyákat. Mikor felém fordult szeme csukva volt, és gőgösen, felhúzott orral közeledett felém, majd megállt előttem 1 métterre.
-Nehiddqzt,hogyolyanjóbanvagyuk,amiértmostmeggyógyítalak,deaparancsazparancs 
-tünj . el!
-MITKÉPZELSZ.... ._.

Úgy megrettent a látványomról, hogy hátraesett, bele a vértócsámba. Mire meglátta, hogy mibe esett kicsit összébbkapta magát. 
-Ne____ nemhittem volna, hogy ennyire elintézett volnah - nem csodálom, hogy így megfélemült. Szép látványt nyújthattam. Tiszta vér mindenem, hófehér a bőröm, csomtomig vagy szervrkig hatoló nyílt sebek. És a legszebb. A bordáim alóli vágás ökölnyi tágságából ütő,verő ereim tartásának kis biztonságában a lassan vért fröcskölő szivem. 

Összeszedte gondolatait, próbált lefektetni,de a méreggyűrűim tovább állva,félig roskatva tartottak,mint "műtétem" közben. 

Lassan. Félve. Megfogta a szivem. Kicsit elgondolkozott. Tudtam, hogy kiakar nyírni, és itt volt a nagy lehetőség. De nem tette meg. Vissza tette. Lassan,de tökéletesen begyógyította a sebeim. De a felénél meg állt. Csak küssőre tűntem teljesen felépültnek. Ha ez így marad akkor ha megerőltetem magam akkor újra feltépődnek,de ha nem akkor is belső vérzésben 3 nap alatt belehalok. Fogta magát és ott hagyott. Fuck yeah... :/ ... Nah ezt a folyatot én folytattam , addig míg megnem untam. 
Feltápászkodtam. Próbáltam kinyitni az ajtó,de nem volt sikerem ebben, így csináltam magamnak a falon átjárót,de az ajtó ott sem nyílt. Kövi átjáró. Egyszoba minimális berendezéssel,de kájhával, halom fegyverrel, olvasztó tálakkal, kiöntő kunain-, suriken-,és nagyobb kard- formákkal. 
-hmm ezek még jól-jöhetnek:) /nyílik az ajtó/ basszus..../elbújik/ /kioson a bejött mögött,majd kicsit arrébb fut. Egy folyosó várta, ami tele volt ajtókkal. /
Már egy kis millió ajtót próbáltam, mire árnyakat láttam közeledni. Mázlimra a kezemben levő kilincs lenyomható volt. Azonnal berontottam. Olyan halkan csuktam be az ajtót, hogy még én sem hallottam, és rajta hallgatóztam. Mikor már nem voltak hangok megkönnyebbülve figyeltem meg környezetem. Igényes, jól berendezett , méregdrága szobába csöppentem. az ágyba szinte bele folyott a kezem. a takaró olyan sejmes volt, hogy ujjaim nem is érzékelték. Csak egy kunain rontotta a képet az éjjeliszekrényen. Hirtelen furcsa érés támadt bennem, megfogtam a pengét. Szemem előtt tartottam. A háttér hirtelen elsötétedet ... gőz elért hozzám....és egy nyirkos felsőtest simult a hátamhoz



de hogy ki volt az az csaka köviben ;P

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.